Aporos diákok alkotásai a városnak
|
A mesék birodalmában
|
Énekkari CD
|
Apor antológia
|
Ikon Bukits Ernő tanár úr "A Tápláló és tanító Krisztus" című ikonfestménye az aulában látható... |
TÁMOP-3.2.11/10-1-2010-0229 |
TIOP 1.1.1/07/1-2008-1156 |
Támop 3.4.3-08/2 pályázat |
Környezet és Energia Operatív Program |
Épületenergetikai fejlesztés
KEOP-4.10.0/A/12-2013-0273>> |
2009 áprilisában Budapest után Győrben is elindult a Pure fashion divatmissziós program, melynek az Apor Vilmos katolikus Iskolaközpont ad otthont. A két évig tartó programban jelenleg 12 lány vesz részt, akik fontosnak érzik, hogy hitüket felvállalva missziót folytassanak társaik között és hirdessék a test és a lélek tisztaságának fontosságát.
A program egyik része a Szent Erzsébet – misszió volt, amelyre november elején került sor. A győri lányok karitatív tevékenységként azt vállalták, hogy egy délutánra pártfogásukba veszik a Győr-Ménfőcsanaki családotthon öt kis lakóját. Az ún. Angyalmisszió keretében minden lány „szárnyai” alá vett egy kisgyermeket, akivel a délutánt eltöltötte. Közös uzsonna, tornafoglalkozás és persze sok-sok játék és beszélgetés volt a program. Búcsúzáskor a lányok ajándékokkal kedveskedtek az otthon kis lakóinak, akik könnyezve mondtak köszönetet „angyalaiknak”, akik oly sok szeretettel és odafigyeléssel halmozták el őket a délután folyamán. Milyen nyomott hagyott bennetek a misszió?- kérdeztük a programban résztvevő lányokat.
Pintér Dorina (17): Hihetetlenül nagy élményt jelentett, hogy pár órára örömet tudtunk szerezni a gyerekeknek. Minden kis apróságért nagyon hálásak voltak kis vendégeink. Gyermeki őszinteséggel meséltek nekünk életükről, aminek nehézségét talán fel sem fogják. Sokszor éreztük magunkat kellemetlenül, mert volt, hogy csak hallgatni tudtunk egy-egy szívbemarkoló történet után. Annyi szeretet, annyi jóság van egy ilyen hányatatott sorsú kis szívben! Öröm volt örömet okozni. A könnyes szemmel búcsúzó gyerekek arca mindannyiunkban örökre megmarad, mint egy kitörölhetetlen emlék.
Vadas Evelin (17): Nekem legjobban az óvodai tornafoglalkozás tetszett. Fantasztikus volt látni, ahogy Márti néni az Apor óvodából a gyerekekkel foglalkozott. Személyre szabottan, nagy odafigyeléssel szólított meg mindenkit. Így még a legkisebbek is követni tudták az utasításokat és bekapcsolódhattak a játékokba. A tornaórát egy meglepetés-játékkal zártuk: körülálltunk egy nagy, sokszögű ernyőt és megfogtuk a sarkait. Egyszerre, ritmusosan mozgattuk fel és le, majd teljesen egyszerre elengedtük, amire a hatalmas, színes ernyő felszállt a plafonra. Ezt a látványos végeredményt kitörő öröm és taps fogadta, bár a játékhoz nagy összhang kellett, mint ahogy az egész délutánhoz is. Úgy érzem igazán csapatépítő volt ez a program is!
Négele Petra (17): Nehéz egyet választanom a sok élmény közül, amelyek megragadtak a missziós délután alatt. Mégis, ha döntenem kellene, választásom a szeretetre esne. Lehet, hogy ez egy kicsit furcsán hangzik, de maga a szó, hogy „szeretet” több ezer gesztust takar. A kezdeti bátortalan mosolyokat, a későbbi ragaszkodó kézfogásokat, majd a búcsúzóul szánt hosszas öleléseket… Szeretetet adni jó – erre hamarosan ráéreztünk egy-egy nehéz sorsú kisgyerek mellett. Bármennyire is hányattatott az életük, a vidámság és a szeretetre való éhség ott él bennük. Mosolyukkal százszorosan adták vissza, amit értük tettünk.