Főoldal      E-mail
Eseménynaptár
balra
jobbra


H K Sz Cs P Sz V
010203
04050607080910
11121314151617
18192021222324
252627282930
 
Közlemény
TANÉV RENDJE
Iskolai étkeztetés
Határtalanul
Gyermekvédelem
Adó 1%

Kedves Szülők!

Kérjük Önöket, hogy adójuk egy százalékával ismét támogassák Intézményünket.

 

Adószámunk:

A kedvezményezett neve:

Számlaszám:

A másik egy százalékról is rendelkezhetnek:

A kedvezményezett technikai száma, neve:

Gyermekeik nevében is köszönjük figyelmességüket!
 

ECDL vizsgaközpont

Iskolánk ECDL vizsgák lebonyolítására jogosult intézmény. Részletek>>

 

Neumann János Számítógép-tudományi Társaság>>

 
 
........................................................
  
Aporos alkotások

 

Aporos diákok alkotásai a városnak
A Győri Kommunális Szolgáltató Kft felkérésére, gipszkartonra festett nagyméretű képeket készítettünk.

Bővebben>>

 

 

 

A mesék birodalmában
A Kisalföld szerkesztősége megkereste iskolánkat, hogy egy meseíró pályázathoz illusztrációkat készítsünk...
Részletek>>
 

 

Énekkari CD
A 15 éves jubileum alkalmából jelent meg az iskola énekkarának második CD lemeze a Magyar Kultúra Kiadó gondozásában, Gloria in Excelsis Deo címmel. Részletek>>

 

 

 

 

Apor antológia
Jubileumi tanévünk alkalmából megjelent az új Apor antológia. Részletek>>
 

 

 

 

 

 

Ikon
Bukits Ernő tanár úr "A Tápláló és tanító Krisztus" című ikonfestménye az aulában látható...
 

 

Pályázatok

 

TÁMOP-3.2.11/10-1-2010-0229

Élményszerű tanulás, kultúra és tehetséggondozás>>

TIOP 1.1.1/07/1-2008-1156

Számítógépes infrastruktúra bővítés>>

Apor Alapítvány KEOP - 4.2.0/A/09-2009-0007>>
 

Támop 3.4.3-08/2 pályázat
Iskolai tehetséggondozás
Részletek>>
 

Környezet és Energia Operatív Program
2009.6.1.0/A-2009-0050>>

Épületenergetikai fejlesztés
KEOP-4.10.0/A/12-2013-0273>>

 

 
Aktualitások
2019.11.27.
Aporos elsős akarok lenni...
   NYÍLT NAP az APOR VILMOS KATOLIKUS ISKOLAKÖZPONTBAN   Szeretettel várjuk az általános iskola első évfolyamára jelentkező gyermekek szüleit iskolánkba hívogató programunkra   2019...
2019.11.13.
Rendhagyó környezetismeret óra
Csütörtökön nagyon vártam az első óra végét, hogy az osztály végre elindulhasson Börcsre. Péter bácsihoz mentünk, aki az ottani tájházat működteti, és rengeteg állatot tart. Mikor megérkeztünk. lepako...
2019.11.10.
Aporos sikerek az Új Kisfaludy Nap Összművészeti Fesztiválon
Hét év "szünet" után újra megrendezésre kerül a korábban mintegy 40 éves múlttal bíró, fiatalokat megszólító Összművészeti fesztivál. Iskolánkból szép számmal jelentkeztek diákjaink a minősítéseket is...
 Szeretettel várjuk a négy és hat évfolyamos gimnáziumi tagozatra jelentkező  érdeklődőket iskolánk nyílt napjára, amelyet  
 
2019. november 20-án (szerdán) 16.30 órakor tartunk.
 
Helyszín: az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont aulája. 
 
Program:
Általános tájékoztatás
Az iskolaközpont megtekintése
Bemutatkozó film>>
 
A központi írásbeli vizsgára, a jelenlegi Aporos tanulók számára kitöltendő jelentkezési lap: 
Tanulói jelentkezési lap letöltése>>

Aktualitások

Mária ünnepek

2019.10.08.
 
  Rózsafüzér királynéja, édesanyánk kegyes szűz.
Kész már az ékes koszorú, mit néped fejedre tűz
Árva nemzet fonta néked, kívüled nincs támasza,
Zárd be védő karjaidba, nagyhatalmú szűzanya
 
Öröm kevés jutott nekünk, keserű a kenyerünk.
Fájó panasz, kínos sóhaj, bús gyötrelmes életünk.
Örvendező szűz Mária mosolyt küldjél mireánk.
Oszlik az éj hajnal hasad fényben úszik szép hazánk.
 
Fiad keresztje tövében vért hullattál könnyezve,
Bú s fájdalom a lelkedet, szíved hét tőr vérezte.
Óh fájdalmas Szűz Mária vérző szíved harmatja,
Hulljon a kereszt tövében veled síró magyarra.
 
Mint hazánknak Nagyasszonya égi trónon a helyed,
Az angyalok s Magyar szentek zengnek hozsannát Neked.
Dicsőséges Szűz Mária Kinek Jézus a fia,
Add, hogy ismét felviruljon szép kerted Pannónia.
 
Kárpátok az, ahol könnyből fakad minden kis virág,
Erdély bércein is, ahol gyászt öltött fel a világ.
Magyaroknak csonka földjén fonjon össze szív s lélek,
Rózsafüzér Királynéja esdve kér Magyar néped.
 
Október 7. - Rózsafüzér királynője ünnepe
  
A törökök feletti lepantói győzelem (1571. október 7.) emlékére Szent V. Piusz pápa rendelte el ezt az ünnepet 1573-ban. 1716-ban vették fel a római kalendáriumba és 1913-ban helyezték október 7-re, a győzelem évfordulójára. Hálaünnep a mai, Mária közbenjárásáért, az Isten segítségéért. Máriával együtt újra meg akarjuk erősíteni az igent az Isten akaratára. A rózsafüzér imádságában pedig, Jézus életéről elmélkedve, Isten iránti szeretetünkben szeretnénk megerősödni. (www.katolikus.hu)
 
Október 8. - Magyarok Nagyasszonya
 
A Mária és hazánk népe között élő kapcsolatot a Szent István halálát követő belső villongások sem tudták elhomályosítani. Magyarok Nagyasszonya tisztelete Szent László király uralkodása idején új virágzásba borult. Tatárral, törökkel szemben egyaránt Jézus és Mária nevét kiáltva védték életüket, hitüket és övéiket a középkori magyarok. 1693-ban I. Lipót király a török alóli fölszabadulás emlékére, hálája jeléül megismételte az ország Szent István-i fölajánlását Máriának. Vaszary Kolos bíboros, prímás kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tisztelet nemzeti jellegét, s XIII. Leó 1896-ban külön ünnepet engedé­lyezett október második vasárnapjára. Szent X. Piusz az ünnepet október 8-ra tette. (Magyar Kurir)
 
Iskolánkban a reggeli szentmiséken  Ferenc atya külön hangsúllyal kiemelte mindkét ünnepünket! Buzdításával, tanításával lelkesítette a résztvevő diákokat, tanárokat, szülőket. Október 8-án a pasztorális csoport szervezésében egész napos rózsafüzér - imádság volt az iskola kápolnájában.
 
 
 A „Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk...” kezdetű Mária-énekünk „boldog” jelzője nem csak a latin „beata” egyszerű fordítása. A XIII. században „gazdag” jelentése volt e szónak; a múlt század végén pedig az áldott állapot jelzésére is használták.
 
Szent István királyunk halála előtt elmerülvén a gondban, hogy kire maradjon halála után az ország, a nép s az egyház vezetése, védelme, 1038. Nagyboldogasszony napján Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Őseink ezt a fel­ajánlást szent örökségként adták tovább nemzedékről nemzedékre.
 
A Mária és hazánk népe között élő kapcsolatot a Szent István halálát követő belső villongások sem tudták elhomályosítani. Magyarok Nagyasszonya tisztelete Szent László király uralkodása idején új virágzásba borult. Tatárral, törökkel szemben egyaránt Jézus és Mária nevét kiáltva védték életüket, hitüket és övéiket a középkori magyarok. 1693-ban I. Lipót király a török alóli fölszabadulás emlékére, hálája jeléül megismételte az ország Szent István-i fölajánlását Máriának.
 
Vaszary Kolos bíboros, prímás kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tisztelet nemzeti jellegét, s XIII. Leó 1896-ban külön ünnepet engedé­lyezett október második vasárnapjára. Szent X. Piusz az ünnepet október 8-ra tette.
 
1980-ban II. János Pál pápa október 8-án a Szent Péter-bazilika altemplomában a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére kápolnát szentelt.
 
A Napba öltözött Asszony ábrázolásából bontakozott ki a Patrona Hungariae jellegzetes ikonográfiája, amelyen a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az országalma, Mária másik kezébe pedig az ország jogara, kormánypálcája került – olvashatjuk Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumában.
 
Mi, magyarok elsőként, ám nem egyedül tiszteljük nemzeti Patrónánknak a Boldogságos Szűz Máriát: Bajorországban 1620-ban, a fehérhegyi csata után kezdték nemzeti patrónaként tisztelni Máriát, s 1916-tól ünneplik; Franciaországot XIII. Lajos király ajánlotta Máriának 1638-ban, és Nagyboldogasszony napján emlékeznek rá; Ausztriát III. Ferdinánd ajánlotta föl Máriának 1647-ben, december 8-ára helyezve ünnepét; Lengyelország Királynőjévé János Kázmér király nyilvánította 1656-ban; 1754-ben a Mexikói Alkirályságot, 1821-ben Mexikót, 1910-ben egész Latin-Amerikát a Szűzanya oltalma alá helyezték, XIII. Leó adta jóváhagyását ahhoz, hogy a Szűzanyát Katalónia és Dél-Ázsia Patrónájaként tiszteljék; valamint hogy az angol püspökök 1893-ban fölajánlják Angliát, melyet attól fogva Mária hozományának tartanak.
 
*
 
Részlet Prohászka Ottokár püspök egy beszédéből:
 
„Magyarország kis sziget idegen népáradatban, hul­lámok csapdossák; aggodalmak, remények járnak fölöt­tünk... Kilencszázados törté­netünk verőfényében éppúgy, mint mély árnyaiban ott látom alakját, amely az égből leszáll, s megáld; hallom nevét, amely a királyok és hősök nevei mellett és fölött hangzik, mint angyalének; ez az alak, ez a név: Mária. Szent István neki ajánlja föl életének esthajnalán a ko­ronát, hogy valamint neki esti csillaga volt, úgy nemzetének hajnalcsillaga legyen; neki adja át népét, hogy Nagyboldogasszonya, Úrnője legyen.
 
Nagyboldogasszony ... hitünknek asszo­nya. Az a kereszténység hódította meg a magyart, amely a Szent Szűz alakjával, tiszteletével és szere­tetével köszöntött be a világba. Az az evangélium hódí­totta meg a magyart, amely az angyal köszöntésével kezdődik, amely a Szent Szűz alázatával lép a világba, és amelynek első híve a Szűz, boldog, aki hitt. Nagyasszonynak hívtuk, mert nagy hatalmat föl­ értettük. Hatalmas méltóságából s belső kitűnőségéből (Szeplőtelen, kegyelemteljes, páratlan Szűz, mennybe fölvitt) folyik, ő valóban királyi lélek: Istenhez legkö­zelebb, frigy szekrénye; szívébe vette bele magát az Úr; szeretetét anyai tejjé, bánatát istenanyai könnyé forral­ta. Őt szereti az Úr leginkább... Légy a mi Úrnőnk új századokra, hogy míg Istent keressük, általad megtaláljuk...
 
Nagyboldogasszony ... a magyar nép hivatásá­nak őrangyala.”
 
Magyar Kurir