Eplényi libegőzés
A több hónapos online oktatás és bezártság után minden gyerek nagyon vágyott a szabadságra, a kirándulásra és arra, hogy újra együtt lehessenek. Adrienn néninek köszönhetően a 7.b osztálynak ez nem csak álom maradt, hanem május 26-án a Sport43 szervezésében egy eplényi kirándulás során valósággá is vált.
A pünkösdi borongós esős napok után a kirándulásunk napján gyönyörű napsütésre ébredtünk, éreztük, hogy egy csodaszép nap vár ma ránk. A Szentlélek templom előtt gyülekezve, a jókedv és az öröm járta át szívünket, majd egy órás utazás után, a parkolóban kiszállva megérintett minket a nyár hangulata, a friss levegő illata és a boldogság, hogy egy ilyen szép helyen lehetünk újra együtt társainkkal.
Túránk kezdetén, a kiindulási pontnál kipróbálhattunk egy falmászó pályát, sőt egy ugrálóvárban is ugrálhattunk kedvünkre. Majd megismerkedtünk a kedves szervezőkkel, akik végig kísértek minket és gondoskodtak arról, hogy egy percig se unatkozzunk. Az első feladatnál négy szó felhasználásával versikét kellett írnunk, amiért jutalmul egy számot kaptunk, és máris indulhattunk a libegő felé. A libegőre felszállva csodálatos táj tárult a szemünk elé. Még egy fotó is készült rólunk a libegőn ülve, amit kiszállás után emlékbe meg is tudtunk vásárolni. Az Ámos-hegy tetejére felérve örömmel fogadtuk a hűsítő limonádét, amivel a szervezők kedveskedtek nekünk. Itt egy találós kérdésre kellett választ adnunk, amiért jutalmul megkaptuk a második számunkat is. Majd utunk egy kilátóhoz vezetett, amihez egy mezítlábas tanösvényen keresztül juthattunk el. Nagyon jó érzés volt a tobozokat és a köveket éreznünk a talpunk alatt. A kilátóra felérve megpillanthattuk a mesebeli bakonyi tájat, gyönyörködhettünk a végelláthatatlan erdőben, sőt aki még szemfüles volt, az megpillanthatta a távolban a Balatont is. Az utunk következő szakaszán tíz találós kérdést kellett megfejtenünk, amíg egy tisztásra nem értünk. A mezőn megkaptuk a harmadik számot is, majd egy kis házikóba vezettek minket, ahol egy lakattal lezárt ládát találtunk. Itt értettük meg a túra során összegyűjtött három szám jelentőségét, mivel ezekkel tudtuk a zárat kinyitni. Nagy meglepetésünkre a láda kenyeret és szalonnát rejtett, így a tűzrakóhelyekhez elérve nekiláttunk a sütögetésnek. A túra után kellemesen elfáradva mindenki jóízűen falatozott. A fák között hintaágy volt kifeszítve, ahol kényelmesen el tudtunk nyújtózni. És csak ezután következett a nap fénypontja, a számháború. A játékban a fiúk és a lányok egy-egy csapatot alkottak, ahol az elrejtett palackokat kellett az ellenfélnek megtalálnia. A számháború eredménye döntetlen lett, tehát mindkét fél győzött, elsősorban azért is, mert sokan közülünk, életében először, részt vehetett egy ilyen felhőtlen, felszabadult játékban.
A túra izgalmas pillanatait végül egy hűs üdítővel, illetve egy finom fagyival zártuk, majd megköszönve a szervezőknek a csodás napot, hazafelé vettük az irányt. Ezért a feledhetetlen együtt töltött napért Adrienn néninek mindannyian hálás köszönettel tartozunk.
Nagy Enikő és Nagy Eszter 7.B